Könyvelőként a napokban nagyon sokat kellett túlóráznom, csak nyomtam és nyomtam egyhangúan a céges bélyegzőt egyik papír után a másikra, amit akkor rettentően unalmasnak és lehangolónak éreztem. Közbe azon gondolkodtam, hogy melyik is volt az a régi magyar film, melyben a banktisztviselős akkurátusan tanítja a fiatal kezdő leányt, könyökéig felhúzott kézelőben hogy a ruhája nehogy tintás legyen, hogy hogyan is kell precízen és pontosan bélyegzővel pecsételni. Ó a régi szép idők, amikor még szorgalmasan lehelgették a bélyegzőt, és óvatosan nyomták rá a nyomdapárnára, hogy az írás tökéletesen látható és olvasható legyen, mégis a lehető legkevesebb fogyjon a drága tintából. Éreztem, hogy önkéntelenül egy mosoly jelent meg az arcomon, és hirtelen nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy a 21. század egyik legmodernebb bélyegzőjével dolgozhatok. Mikor végeztem a munkával, úgy döntöttem gyorsan rendelek az interneten még egyet a biztonság kedvéért.